Az idő az emberi élet egyik legnagyobb ellenfele. Az elmúlást idézi föl szüntelen, azt, hogy létünk egyszer csak véget ér, amikor „lejár az időnk”. Gondolkodók, költők és írók gyakorta írták, hogy születésünkkel indulunk el az elmúlás felé; az ember – Babits szavaival – „bölcsejéből mindjárt sírba hág”. De az élet nem ennyire tragikus, mert közben az időnek száz és száz érdekes formáját ismerjük és tapasztaljuk meg. A gyors és lassú időt, a gyötrődés óráit és a csodák pillanatait.
Várkonyi Benedek időről szóló sorozatának negyedik, befejező része az elmúlásról szól. Hogyan vészeljük át az életet? Harc az elmúlással, harc a nemléttel. A pszichológus világképe.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
